Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Részecskefizika képes leírás - Fizika.tlap.hu
részletek »

Részecskefizika - Fizika.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: fizika.tlap.hu » Részecskefizika
Keresés
Találatok száma - 4 db
Elektron

Elektron

Az elektron (az ógörög borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, mely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért. Szokásos jelölése: e∓mp;mp;mp;mp;mp;mp;amp;#8210;. Az elektron feles spinű lepton. Antirészecskéje a pozitron. Kísérleti kimutatása 1897-ben Joseph John Thomsonnak sikerült először. Az elnevezés a görög elektron szóból származik, amely jelentése borostyánkő. A görögök borostyánkövet dörzsöltek meg más anyaggal, és tapasztalták az elektromos vonzó tulajdonságát. Fontos szerepet tölt be kémiai reakciók legnagyobb csoportjában, a redoxireakciókban.

Foton és anyagmodell

Foton és anyagmodell

A modell értelmezi, hogyan terjed a váltakozó elektromos és az arra merőleges mágneses tér vektor egy foton részecskével valamint egyesíti a fény részecske és hullámtermészetéből adódó tulajdonságokat. Az 1022 keV -nál nagyobb energiájú gammafotonok egy nagytömegű atommagba ütközve párkeltéssel elektronná és pozitronná alakulhatnak át, tehát a fénykvantum hordozza a pozitív (D) és a negatív (C) töltésegységet...

Mire jó a kvantumfizika?

Mire jó a kvantumfizika?

Közvetlen tapasztalatainkon alapuló világképünk számára szokatlan a modern fizika fogalomrendszere. Sokan készséggel tudomásul veszik, hogy a 'mikrovilág' eseményei más törvények szerint zajlanak, de úgy gondolják, hogy a kvantummechanikára csak néhány speciális területen, például az atomfizikában van szükség, és mindezt a valódi problémáktól távoli, elvont kérdések közé sorolják. Valójában azonban a mindennapi életünkben folyamatosan használjuk a kvantumfizika eredményeit. Az előadás bemutatja, hogy a kvantum-elmélet Nobel-díjas elvei napjaink kedvenc használati tárgyaiban is megjelennek. Jóllehet a kvantumfizika 'mindenütt ott van', mégis ritkán nyilvánul meg makroszkopikus méretekben. Egy ilyen példára is sor kerül a szupravezetés néhány látványos jelenségének bemutatásával. I. Hullám vagy részecske? Interferencia: A fény terjedésének módja a fizika alapkérdései közé tartozik. Úgy tűnt, hogy a 19. század végére megszületett az elektromágnesség átfogó elmélete, s az esztétikai szépségű Maxwell-egyenletek - sok minden más mellett - sikeresen értelmezik a fény természetéről szerzett ismereteket is. Maxwell ún. hullámegyenleteket írt fel, s nem véletlenül: számos megfigyelés utal arra, hogy a fény ugyanúgy terjed, mint például a vízhullám. A hullámok terjedésénél közismert, hogy találkozásukkor helyenként nagyobbra nőnek, más helyeken pedig kioltják egymást...

Fizika magazin hírek
Sikerült a korábbinál pontosabban megmérni az elektron atomtömegét
Sikerült a korábbinál pontosabban... Német kutatóknak sikerült az eddiginél is pontosabban megmérniük az elektron atomtömegét. Az eredményekről a Nature című tudományos folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmányt értékelve Edmund Myers, a Floridai Állami Egyetem fizikusa úgy fogalmazott, hogy a mérések jelentős technikai előrelépést jelentenek, a kutatóknak ugyanis sikerült...
A CERN főigazgatója: a részecskefizika lenyűgözi az embereket
A CERN főigazgatója: a részecskefizika... Pietsch Judit, az MTI különtudósítója jelenti: A CERN-ben folyó tudományos...
Magyar tanulmány a kvantummemória használatának eredményeiről a Nature Nanotechnology folyóiratban
Magyar tanulmány a kvantummemória... A korábbi megoldásokhoz képest nagyságrendekkel megnövekedett a...
Részecskefizika fogalma

Részecskefizika fogalma

A részecskefizika a fizika egyik ága, amely az anyag elemi összetevőit, sugárzást és azok kölcsönhatásait vizsgálja. Nagyenergiájú fizikának is hívják, mivel sok elemi részecske nem fordul elő normális körülmények között a természetben, hanem más részecskék nagy energiájú ütközései során kell őket kelteni, ahogy az a részecskegyorsítókban történik. Az atommagot alkotó proton és a neutron nem elemi részecskék, hanem még kisebb részecskékből állnak. Ezek a kvarkok. Ezen kívül elemi részecskék még a leptonok, amelyek közé az elektron és a neutrínók is tartoznak. Az összes anyag kvarkokból és leptonokból áll, közöttük négyféle kölcsönhatás léphet fel, melyeket szintén részecskék közvetítenek. Az elemi részecskék családjai: A körülöttünk álló világot döntő részben az u és a d kvark, valamint az elektron (e-) építi fel. A proton például két u és egy d kvarkból áll, a neutron két d és egy u kvarkból. Az atommag-átalakulások egy részénél szerepe van még az elektronneutrínónak (νe) is, egy nagyon kismértékben kölcsönható anyagnak is. Ezek alkotják az elemi részecskék első családját. Összesen három ilyen család létezik, de a másik kettő részecskecsaládhoz tartozó kvarkok létrejöttéhez nagyobb energiára van szükség. A világegyetem Ősrobbanás utáni korai forró időszakában sok második és harmadik családbeli kvark volt...

Tuti menü