Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Mágnesesség és gravitáció képes leírás - Fizika.tlap.hu
részletek »

Mágnesesség és gravitáció - Fizika.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: fizika.tlap.hu » Mágnesesség és gravitáció
Keresés
Találatok száma - 6 db
A gravitációról

A gravitációról

A gravitáció átgondolásának szükségessége: A legutóbbi 1,-1,5 évtizedben nyilvánosságra vagy felismerésre került kutatási és kísérleti eredmények arra utalnak, hogy feltétlen szükségessé vált a gravitáció kérdésének alapos átgondolása, felülbírálata, eddigi vele kapcsolatos nézeteink és jelenleg elfogadottnak tartott megállapításaink problémáinak megoldása, vagy legalább is azok pontos megfogalmazása. A kérdés fontossága nyilvánvaló, hiszen világegyetemünk egyik legalapvetőbb jellemzője a gravitáció. Csak ennek pontos és helyes ismeretében remélhetjük univerzumunk, vele törvényeinek a megismerését. A huszadik század egyik legkiemelkedőbb tudományos alkotása volt az általános relativitáselmélet, mely gyakorlatilag éppen ezt a kérdést igyekezett tisztázni. Nem Einsteinen múlott, hogy nem sikeredett tökéletesre, hiszen az elmélet napvilágra kerülését követően számos új, annak születése idején még ismeretlen információ jutott a birtokunkba, melyeket lehetetlen volt előre belátni. Végeredményben, mondhatni a kvantumfizika majdnem teljes egésze az óta jött létre, bár Einstein éppen ebbéli munkásságáért kapta meg a Nobel-díjat. Tisztában vagyok vele, hogy jelenleg úgy a csillagászok, mint az asztrofizikusok jelentős része lezártnak, megoldottnak tekintik a kérdést...

Gravitáció

Gravitáció

A gravitáció a világ leghatalmasabb, legerősebb, mindent meghatározó sugárzása. A gravitációs sugárzás a jelenlegi vélekedéssel éles ellentétben nem a leggyengébb kölcsönhatás, hanem éppen a leghatalmasabb erő a természetben, amely önmagával egyensúlyban van, az egymással szemben haladó sugarak valamilyen módon kiegyenlítik egymást. A gravitáció csak azért tűnik olyan gyengének, mert ezen sugarak elnyelődése a barionos anyagban rendkívül gyenge, áthatolóképességük nagyon nagy. Ennek következtében a két ellentétes irányban haladó gravitációs sugárzás (gravitonok) erejének különbsége kisebb tömegek esetén csak csekély gravitációs erőt mutat. Ha nagy az árnyékolás (nagy a tömeg) akkor nyilvánul meg a gravitációs sugárzás igazi ereje amely egy fekete lyuk esetében már teljesen nyilvánvaló. Egy nagy fekete lyuk irányából csak kevés vagy egyáltalán semennyi sugárzás sem érkezik, így a befelé mutató erő mutatja meg a gravitációs sugárzás igazi arcát, a sugárzás teljes erejét, amely képes összeroppantani az atomokat. Ha az egyik oldalról teljes egészében leárnyékoljuk, akkor az ellentétes oldalról érkező gravitonsugárzás a testek azonnali gigantikus mértékű gyorsulását okozza, amely gyorsulást ráadásul a testen belül észre sem lehet venni...

Gravitációs mező

Gravitációs mező

A tömegmegmaradás törvénye A tömeg skalármennyiség. A tömegek összege akkor is állandó, ha a test halmazállapota megváltozik, vagy kémiai átalakulások játszódnak le. Súly és súlytalanság A gravitációs mezőben a testeket erőhatás éri. Ha ezeket a testeket egy felfüggesztés vagy alátámasztás egyensúlyban tartja, akkor ezek a testek is erőhatást fejtenek ki a felfüggesztésükre vagy az alátámasztásukra. Az az erő, amely a gravitációs vonzás miatt húzza a felfüggesztést, vagy nyomja az alátámasztást a test súlya. Ez gravitációs mezőben lévő rendszer akkor van súlytalansági állapotban, ha nincs alátámasztva vagy felfüggesztve, hiszen akkor nem fejt ki súlyt semmire. A súlytalan állapot nem a gravitáció hiányát jelenti, hanem azt, hogy csak gravitációs erők hatnak a súlytalannak tapasztalt testre. Az általános tömegvonzás (nehézségi erő) elméletét Newton 1687-ben megjelent könyvében írta le. Gondolatmenete arra a feltevésre épült, hogy bármely két test között fellép-kölcsönös vonzóerővel jellemezhető- gravitációs kölcsönhatás. Két pontszerű test között a gravitációs vonzóerő egyenesen arányos a kölcsönhatásban részt vevő testek tömegeivel, és fordítottan arányos a közöttük lévő távolság négyzetével. (képlet a fgvtáblában, ide nem lehet jól képletet írni)...

Fizika magazin hírek
Sikerült a korábbinál pontosabban megmérni az elektron atomtömegét
Sikerült a korábbinál pontosabban... Német kutatóknak sikerült az eddiginél is pontosabban megmérniük az elektron atomtömegét. Az eredményekről a Nature című tudományos folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmányt értékelve Edmund Myers, a Floridai Állami Egyetem fizikusa úgy fogalmazott, hogy a mérések jelentős technikai előrelépést jelentenek, a kutatóknak ugyanis sikerült...
A CERN főigazgatója: a részecskefizika lenyűgözi az embereket
A CERN főigazgatója: a részecskefizika... Pietsch Judit, az MTI különtudósítója jelenti: A CERN-ben folyó tudományos...
Magyar tanulmány a kvantummemória használatának eredményeiről a Nature Nanotechnology folyóiratban
Magyar tanulmány a kvantummemória... A korábbi megoldásokhoz képest nagyságrendekkel megnövekedett a...
Időben állandó mágneses mező

Időben állandó mágneses mező

Tapasztalatból tudjuk, hogy a mágnesek egymásra és a vastárgyakra erőt gyakorolnak. A mágnesrúd a végei közelében fejti ki a legerősebb hatást: itt vannak a mágnes pólusai. Az egyforma pólusok taszítják, a különbözők vonzzák egymást. A Föld is nagy mágnesnek tekinthető, amelynek egyik pólusa az északi, a másik a déli sarok közelében található. Az iránytű olyan mágnes, amely a tengelye körül könnyen elfordul. Az iránytűnek azt a pólusát, amely egyensúlyi helyzetében észak felé mutat, északi pólusnak nevezték el. A másik a déli pólus...

Mágnes

Mágnes

Állandó mágnesnek nevezzük azokat a testeket melyek környezetükben mágneses mezőt hoznak létre. A mágneseknek mindig két pólusuk van (északi és déli), a különböző pólusok vonzzák, az azonos pólusok taszítják egymást. Története: A természetben előfordulhat mágneses anyag, a magnetit. Az ókori Kínában a Han-kor elején már ismert volt a Sinanshao délt irányító kanál. Ez volt az iránytű őse. Kínában mérték, hogy hány tűt tud felemelni, ez alapján minőségi kategóriák voltak. Az ókori görögök misztikus dolognak tartották a vas vonzását. A 7. és 10. század között megjelent az iránytűkben a tű alakú mozgórész, ezáltal a hajózás elterjedt eszköze lett. Jellemzői: Az állandó mágnesekre az jellemző, hogy alaphelyzetben kifelé nem mutatnak mágneses tulajdonságokat. Az anyagukban elhelyezkedő elemi részecskék véletlenszerűen helyezkednek el, így kifelé egymás hatását lerontva nem mutatnak mágneses tulajdonságokat. Nagy mágneses erőtérbe helyezve az elemi részecskék azonos, észak-déli irányba állnak be. Ha egy mágnest kettétörünk, nem két félmágnest, hanem két mágnest kapunk. A mágnesek azonos pólusai taszítják, míg a különbözőek vonzzák egymást...

Mágneses indukció

Mágneses indukció

Ha lágy vasrúdhoz egy mágnesnek egyik sarkát tartjuk, akkor a vasrúd maga is mágnessé lesz, de mágnességét ismét elveszti, ha a hozzátartott mágnest eltávolítjuk. A lágy vas ezen ideiglenes mágnesezése M.-nak neveztetik (l. Mágnesség). Továbbá így hívják az elektromos indukció egyik nemét, t. i. az elektromos áramoknak mágnes segítségével való gerjesztését, míg az elektromos áramoknak ismét árammal való gerjesztése Volta-elektromos indukciónak v. Volta-indukciónak neveztetik. Az áramgerjesztés ezen módjait Faraday fedezte fel 1831. Az idetartozó alaptünemények a következők: Ha két egymáshoz tartozó párhuzamosan haladó vezető egyikén át valamely elektromos forrásnak áramát felváltva átbocsátjuk s azt megint megszakítjuk, akkor a másik vezetőben a zárás és megszakítás pillanatában rövid tartamú áramok keletkeznek, melyek egy az utóbbi vezetővel közlekedő galvanometer tűjének kitérése által kimutathatók. Az első gerjesztő v. indukáló vagy főáramnak neveztetik, az utóbbiak gerjesztett vagy indukált v. mellékáramoknak. A főáram zárásakor keletkező mellékáram a főárammal ellenirányú, megszakításkor egyirányú...

Tuti menü