Magyarország adott otthont az Európai Nagyenergiájú Fizikai Iskola kurzusának

A rendezvénynek különös aktualitást ad, hogy a tanfolyam ideje alatt avatták fel az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban Közép-Európa legmodernebb kutatási célú adatközpontját, amely a következő két évtizedben mozgásba hozhatja a hazai tudományos kutatásokat, és kulcsfontosságú szerepe lesz Magyarország nemzetközi kutatási és kutatás-fejlesztési projektekben való részvételében - olvasható az MTA honlapján.

A részecskefizikai kurzusokat az 1960-as évek elejétől rendezi meg évente az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) és az Egyesített Atommagkutató Intézet (EAI) a legeredményesebb PhD-hallgatók számára. A szervezők a kezdetektől a legtehetségesebb kísérleti részecskefizikusokat igyekeztek megnyerni a hallgatóság soraiba, olyan fiatalokat, akik ígéretes kutatói, tudományos vezetői pálya előtt állnak. E törekvés sikerét jelzi, hogy a Nagyenergiájú Fizikai Iskola korábbi diákjai közül ma sokan töltenek be felelős pozíciót, mint például Rolf-Dieter Heuer professzor, a svájci székhelyű CERN jelenlegi főigazgatója.

A magyar részecskefizikusok számára elismerést, de egyúttal lehetőséget is jelent a 2013-as Nagyenergiájú Fizikai Iskola megrendezése: a parádfürdői eseménysorozat az akadémiai kutatóhelyeken elért tudományos eredmények bemutatása, a nemzetközi tudományos párbeszéd és kapcsolatépítés szempontjából egyaránt kiemelkedő jelentőségű.

A változatos program keretében több európai országból, az Egyesült Államokból és Oroszországból érkezett vezető tudósok tartottak előadásokat, többek között Rolf-Dieter Heuer, valamint Viktor Matvejev, az EAI főigazgatója, akik a CERN-ben, illetve az Egyesített Atommagkutató Intézetben folyó tudományos munkát ismertették.

Több magyar kutató is beszámolt eredményeiről. Trócsányi Zoltán, az MTA rendes tagja a kvantum-színdinamikáról, az atommagokat és az összetett szubatomi részecskéket, a hadronokat felépítő színes kvarkok és gluonok között lejátszódó folyamatokat leíró elméletről beszélt.

Több előadás szólt a nagy hadronütköztetővel (LHC) kapcsolatos kutatásokról, amelyeknek már eddig is sok jelentős tudományos eredmény köszönhető. Az előadásokhoz kapcsolódó vitafórumokon lehetőség nyílt a szakmai eszmecserére, a poszterszekcióban pedig saját eredményeiket is bemutathatták a hallgatók.
- MTI -