Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Híres fizikusok képes leírás - Fizika.tlap.hu
részletek »

Híres fizikusok - Fizika.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: fizika.tlap.hu » Híres fizikusok
Keresés
Találatok száma - 18 db
Albert Einstein

Albert Einstein

Einstein Albert ✡ Németországban született zsidó fizikus, *1879. 1909-ben a zürichi egyetem, 1910-ben a prágai egyetem. 1912-ben a zürichi műegyetem, 1913-tól 1933-ig a berlini Kaiser Wilhelm Institut der Physik igazgatója volt. 1913-ban a porosz Akadémia tagja lett és mint ilyen adott elő a berlini egyetemen. 1932-ben az amerikai princetowni egyetem tanárává nevezték ki, 1933-ban Párizsban adott elő, azóta Princetownban él. A nemzeti szocializmus uralomrajutása után politikai magatartása miatt a vagyonát elkobozták s 1934-ben megfosztották állampolgárságától. E. korunk legismertebb fizikusainak egyike. Fontosak a kapillaritásra vonatkozó elméleti vizsgálatai, 1906-ban Smoluchowskival együtt kidolgozta a Brown féle mozgás elméletét, (E. formula és törvény, E. Fokker-egyenlet; egyik felfedezője az E.-de Haas-féle jelenségnek. Kidolgozta a szilárd testek fajhőjének az elméletet; a 'foton' fogalmának hővezetésével megoldotta a fényelektromos hatás magyarázatát, (E. egyenlet), levezette a sugárzás törvényeit stb. Legnagyobb alkotása a sokat támadott relativitási elmélet, melyet 1905-ben kezdett kidolgozni; elméleti munkásságáért kapta meg 1921-ben a fizikai Nobel díjat...

André Marie Ampére

André Marie Ampére

1775. január 22-én született Lyonban. Apja jómódú kereskedő volt, aki nagy gonddal nevelte és neveltette fiát. Az élénk eszű, érdeklődő, 13 éves ifjúra különösen a Nagy Francia Enciklopédia volt hatással, már tizennégy éves korában lelkesedve olvasta végig mind a húsz kötetet. Ezek keltették fel érdeklődését a természettudományok, a filozófia iránt. A természettudományok iránti érdeklődése felszínre hozta a matematika szépségének a felfedezését is. Apja nagy könyvtára is segítette, hogy elsajátítsa a számelmélet elemeit, de itt nem állt meg, hanem szülei rosszallása ellenére, áttanulmányozta Eukleidész Elemek című könyvének több fejezetét is. Amikor a házi könyvtárban felfedezte Euler és Daniel Bernoulli latin nyelvű műveit, önszorgalomból megtanult latinul. Ifjúként érte 1789-ben a francia forradalom. 1793-ban apjára ráfogták, hogy arisztokrata, és kivégezték. A 18 éves fiatalemberre, aki különben meg volt győződve a forradalom helyességéről, e szörnyű csapás bénítólag hatott, elvesztette érdeklődését minden iránt. A letargikus állapotból Rousseau botanikai levelei és a római költők (Horatius) olvasása szabadította ki. 1796-ban megismerkedett Julie Caronnal, akit feleségül szemelt ki. A házassághoz azonban állásra volt szüksége, azért Lyonban magántanítással kezdett foglalkozni, majd 1801-ben Bourg városában a kerületi központi iskola fizikatanára lett...

Arisztotelész

Arisztotelész

A thrákiai Sztageirosz városában született. Apja, Nikomakhosz a makedón uralkodó orvosa, korán meghal, a fiút nagybátyja neveli. Ie. 367-ben Athénba utazik és az Akadémia tanulója lesz 20 éven keresztül Platón haláláig. Itt megismerkedik a platóni bölcselettel és közben tudományos kutatást is végez. Ezt követően elhagyja Athént és Atarneuszba megy, ahol az uralkodó unokahúgát veszi feleségül.(állítólag született egy törvénytelen gyermeke is Nikomakhosz -neki írja a Nikomakhoszi Etikát) Ezután 2. Philliposz kérésére fiát, Nagy Sándort neveli. Kettejük kapcsolatát, egymásra gyakorolt hatásukat sokféleképpen értelmezték. De Plutharkosz szerint kezdetben Alexandrosz nem kevésbé szerette mesterét, mint az apját. Hiszen az apja adott neki életet, de Arisztotelész tanította meg nemesen élni. Későbbbizalmatlan lett iránta, elhídegedettt tőle. De bölcselet iránt érzett szenvedélye sohasem veszett ki lelkéből..Ie. 335 megalapítja iskoláját a Lükeiont. (Lyceum) Nevét Apollón isten Lükeiosz ligetéről kapta, ahol működött. Arisztotelész és tanítványait peripatetikoszok megnevezéssel is illették (peripatosz-sétálóhely). Tanítványait 2 csoportba lehet osztani: 1, akromatikusok (beavatottak) vagy ezoterikusok(bentlakók) 2, exoterikusok(csak néhány előadásra járnak be meghallgatni) A Lükeionban hatalmas könyvtárat rendezett be és sokoldalú tudományos munkásságot fejtett ki...

Fizika magazin hírek
Sikerült a korábbinál pontosabban megmérni az elektron atomtömegét
Sikerült a korábbinál pontosabban... Német kutatóknak sikerült az eddiginél is pontosabban megmérniük az elektron atomtömegét. Az eredményekről a Nature című tudományos folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmányt értékelve Edmund Myers, a Floridai Állami Egyetem fizikusa úgy fogalmazott, hogy a mérések jelentős technikai előrelépést jelentenek, a kutatóknak ugyanis sikerült...
A CERN főigazgatója: a részecskefizika lenyűgözi az embereket
A CERN főigazgatója: a részecskefizika... Pietsch Judit, az MTI különtudósítója jelenti: A CERN-ben folyó tudományos...
Magyar tanulmány a kvantummemória használatának eredményeiről a Nature Nanotechnology folyóiratban
Magyar tanulmány a kvantummemória... A korábbi megoldásokhoz képest nagyságrendekkel megnövekedett a...
Arkhimédész

Arkhimédész

Arkhimédész görög fizikust és matematikust ma is az ókor egyik legnagyobb tudósának tartjuk. A mai Szirakuzában élt Szicília szigetén, amelyet görög telepesek alapítottak. Rokonságban volt Hieron szirakuzai királlyal. Alexandriában, az akkori világ egyik legnagyobb kultúrközpontjában tanult, életének nagy részét szülővárosában töltötte. Főleg matematikával és fizikával foglalkozott, de sok technikai találmánya is volt. Gépei miatt a mechanika atyjának lehet tekinteni. Arkhimédészről, korának egyik legnagyobb tudósáról, életéről és haláláról több legendás történet maradt fenn. A rómaiak hadjárata idején minden tudásával védte városát, hadigépeinek nagy szerepe volt Szirakuza védelmében. A várost végül is elfoglaló római katonák ölték meg, pedig tanítványai figyelmeztették az életét fenyegető veszélyre. Jellemző rá, hogy ekkor ezt válaszolta: 'Megölhetnek, de ártani nem tudnak nekem!' Amikor Szirakuza árulás következtében elesett, egy római katona szúrta le a homokba rajzolgató, gondolataiban elmélyült tudóst, annak ellenére, hogy Marcellus, a rómaiak hadvezére utasítást adott a nagy tudós életének megkímélésére. Talán az ingerelte fel a római harcost, hogy Arkhimédész rászólt, mikor berontott hozzá: 'Ne zavard köreimet.'

Eötvös Loránd

Eötvös Loránd

Eötvös Loránd 1848. július 27-én, a magyar forradalom és szabadságharc évében született Budán. Atyja, Báró Eötvös József, elszegényedett arisztokrata család sarja, aki mint író és nagytekintélyű politikus a reformmozgalom egyik irányítója és élharcosa volt. Eötvös Loránd középiskolai tanulmányait, részben magántanulóként, a piaristák pesti gimnáziumában végzi, ahol 1865-ben érettségizik. Továbbtanulási célként érettségi bizonyítványában jogi tanulmányok vannak feltüntetve, mert a kor szelleme úgy kívánta, hogy egy arisztokrata származású ifjú, ha tanulni kíván, akkor jogász legyen. Eötvöst azonban nem kötik le jogi tanulmányai és ezért mindig szakít időt magának, hogy természettudományi előadásokra is eljárjon. Ennek ellenére befejezi jogi tanulmányait, de továbbra is leghőbb vágya, hogy "külföldi egyetemen, jó tanárok vezetése alatt" ismerkedhessék meg a természet világával és az abban ható erők játékával. 1867-ben atyai jóváhagyással véglegesen a természettudományok mellett dönt és Heidelbergbe utazik, ahol az egyetemen Kirchhoff, Bunsen és Helmholtz tanítványa. Elsősorban fizikát, matematikát és kémiát tanul, majd egy félévet a königsbergi egyetemen tölt, de az ottani előadásokat túlságosan elvontnak tartva visszatér Heidelbergbe. Egyetemi évei alatt élénk levelezésben áll apjával...

Gábor Dénes

Gábor Dénes

Mindössze 14 éves volt, amikor beleszeretett a fizikába. Figyelme rögtön az atomok világa, az elektronok viselkedése felé fordult. Ezek megfigyelésének vágya évtizedekkel később is motiválta, midőn az elektronmikroszkóp tökéletesítésével foglalkozott. A korai természettudományos és műszaki érdeklődés adta az indíttatást műegyetemi tanulmányainak megkezdéséhez 1918-ban. A stúdiumot a gépészmérnöki szakon kezdte, majd 1920-tól Berlinben a charlottenburgi kerületben levő műszaki főiskolán elektromérnöki ágon folytatta. Mély matematikai ismereteinek alapjait olyan neves szakemberektől sajátíthatta el, mint Fejér Lipót, Kürschák József és Rados Gusztáv. Kortársai, barátai, vitapartnerei közé tartozott Neumann János, Szilárd Leó és Wigner Jenő is. Berlinben, amely századunk első harmadában a fizika fellegvára volt, Einstein előadásait hallgathatta. 1924-ben szerezte meg az elektromérnöki diplomát. Huszonnégy éves korában már széles körű műszaki és tudományos ismeretekkel rendelkezett. A kettős képzés hatására mélyen és kitéphetetlenül gyökeret eresztett az az elméletet és gyakorlatot összekötő mérnöki szemlélet, amely egész életművében átfogóan és következetesen érvényesült...

Georg Simon Ohm

Georg Simon Ohm

Ohm iparoscsaládból származott. A gimnázium elvégzése után kezdte el az erlangeni egyetemen matematikai, fizikai, filozófiai tanulmányait. Azonban a család rossz anyagi helyzete miatt kénytelen volt azokat megszakítani, matematikát tanított megélhetése biztosítására. Később tanulmányait befejezte, 1813-ban doktorált matematikából. Ezután évekig középiskolában tanított. Kutatásai eredményeit nehezen ismerték el, csak 1833-ban került a nürnbergi politechnikai főiskola fizikai katedrájára, ahol tizenhat évig tanított. Először az angol Royal Society 1841-ben a Copley-éremmel tüntette ki, majd tagjául választotta. 1849-től a müncheni egyetemen tanított, ahol 1852-ben nevezték ki professzornak. Nevét az elektromosságtan róla elnevezett alaptörvényével örökítette meg. Pontos méréseivel nemcsak a feszültség, áramerősség és ellenállás viszonyát határozta meg, hanem az ellenállásnak a vezető keresztmetszetétől és anyagától való függését is. Tőle ered a fajlagos vezetőképesség fogalma. A különböző anyagok között ellenállási sorrendet állapított meg. Kísérleti eredményeit elméleti meggondolásokkal is alátámasztotta. 1827-ben jelent meg A galvanikus lánc című könyve. Ebben olvashatók az áramelágazásokra vonatkozó, később Kirchhoff-törvényeknek nevezett összefüggések is. Eredményes kutatómunkát végzett az optika, a hangtan és a fényinterferencia területén is...

Hatvani István

Hatvani István

'Én Hatvani István, szüleimre nézve ns. Hatvani Gergely és Mester Judith asszonytól Rimaszombat városában születtem 1718-ban nov. 21-ik napján. ... Az én hazámban tanultam 15 esztendős koromig és már rhétorrá lettem. Innen Losonczra mentem által, az hol tanultam Tiszt. Professzor Karman András úr keze alatt. Innen 24. Febr. 1736 mentem Kecskemétre, ott voltam deák esztendeig. De mivel mesterünk, Marjai nevű megeszelőssödött, szégyelvén visszamenni Losonczra mentem anno 1737 Révkomáromba praeceptornak; itten töltöttem esztendőt. 1738. Komáromból Debrecenbe jöttem Szt. György napra, hogy suscribáljak, mint szónok: azaz deák lehessek. Ez meglett a nevem beírása révén, de hely nem lévén, Losonczra visszamentem és ottan tanultam 1741-ik esztendőnek 6-ka áprilisáig ... míg a pestis Debrecenben elmúlt.' Megérkezett hát Debrecenbe a 23 éves Hatvani István. Részlet Tóth Béla könyvéből: 'A debreceni Kollégium a magyarországi református főiskolák közül akkor a legnagyobb hírnévnek és tekintélynek örvendett. Hat vagy hét osztályból álló alsó tagozata fölött állott az akadémiai fokozat, melyen a 18. század elejétől négy professzor tevékenykedett...

Heinrich Rudolf Hertz

Heinrich Rudolf Hertz

Német fizikus. Építészmérnöknek tanult, de 1878-ban már az elismert fizikus, Helmholtz asszisztenseként dolgozott Berlinben. Főként gázkisüléssel foglalkozott. 1880-ban doktorált, disszertációjának címe: ,,Elektromágneses indukció forgó testekben''. 1882-ben megfigyelte, hogy a katódsugarak képesek a vékony fémfólián is áthatolni. 1886-ban nevezték ki a karlsruhei műszaki egyetem professzorának. Legnevezetesebbek azok a kísérletei, amelyekkel a Maxwell-elméletet akarta bebizonyítani. 1887-ben kimutatta az elektromágneses hullámok létét és azt, hogy a fényhullámokkal megegyezően viselkednek: visszaverődnek, törnek s polarizálhatóak. Tehát igazolta, hogy a fény is elektromágneses hullám, csak kisebb hullámhosszú. Még ebben az évben megfogalmazta a fényelektromos hatást. 1890-ben jelent meg ,,éber die Grundgleichungen der Elektrodynamik für ruhende Körper'' című könyve, amely Európában elfogadtatta a Maxwell-elméletet. Felfedezte, hogy az elektromos kisülésekre az ultraibolyasugarak is hatnak. Az általa felfedezett hullámok, s az általa kifejlesztett rezonátorok és oszcillátorok váltak a híradástechnika fizikai alapjává. Forrás: Dunakanyar 2000 - Ki kicsoda a tudományban?

Hirdetés
Isaac Newton

Isaac Newton

Isaac Newton egy nagyon régen élt angol fickó, ő fedezte fel a gravitációt, mert megunta, hogy a dolgok csak úgy röpködnek a levegőben. A felfedezés olyan sikeres lett, hogy több más bolygó is importálta, pl. a Hold (ott viszont a gravitáció csak egyhatoda a Földének, többre nem volt pénzük, mivel nagyon kevés pénz folyik be az adókból, ugyanis nem lakik ott senki). Newton Woolsthorpe-by-Colsterworthban született, aminek a nevét sosem bírta kimondani, többek közt ezért nem lett belőle logopédus (meg azért is, mert akkoriban nem volt még ilyen szakma). Így aztán fizikus lett, aminek nagyon örül ám a tudomány. 2005-ben a Royal Society megszavazta, hogy Newton nagyobb hatással volt a tudományra, mint Einstein; ellenben amikor arról kellett szavazni, kinek volt jobb frizurája, Einstein nyert. Örökmozgó. A gravitáció ötlete állítólag onnan jött, hogy a fejére esett egy alma, kész szerencse, hogy nem tök esett a fejére, egyrészt mert az agyoncsapta volna, másrészt az iskolában mégiscsak méltóságteljesebb dolog Newton almáját emlegetni, mint Newton tökét (a diákok már a Kolumbusz tojásán is röhögni szoktak)...

James Clerk Maxwell

James Clerk Maxwell

James Clerk Maxwell skót matematikus, fizikus. 1831. június 13-án született Edinburghban. Édesapja ügyvéd volt. Gyermekkorának nagy részét a családi birtokon töltötte, majd édesanyja halála után (ekkor mindössze 8 éves) az Edinburgh Akadémiára megy tanulni. 14 évesen írta első tanulmányát, amelyben egy spárga segítségével mutatta be a mechanikai eszközök képét, matematikai függvényeit. Előbb az Edinburgh, később a Cambridge Egyetem hallgatója. 1855-72 között publikált a színvaksággal, a színérzékeléssel kapcsolatban, és 1859-ben A Szaturnusz gyűrűinek stabilitása című esszéjéért Adams díjat kapott Cambridge-ben...

Luigi Galvani

Luigi Galvani

Luigi Galvani olasz fiziológus, orvos, az elektromosságtan egyik megalapozója. 1737. szeptember 9-én született Bolognában. Előbb teológiát tanult, majd családi nyomásra az orvosi kart is elvégezte. 1762-től anatómiát tanított, 1768-ban a gyakorlati orvostudomány professzorává nevezték ki, ám Galvani inkább a bonctermet választotta a katedra helyett.1782-ben a szülészeti tanszék élére került. 1764-ben vette feleségül a Bolognai Tudományos Akadémia professzorának lányát, Lucia Galleazzit, aki bölcs és nemes szellemű társa volt a nagy tudósnak, Galvani kísérleteinél is sokat segédkezett. Felesége 1790. június 30-án hunyt el. Galvani anatómiaprofesszorként lett figyelmes a békacombideg különös tulajdonságaira. Egyik tanítványa hívta fel a figyelmét arra, hogy a béka preparálása közben a kés érintésére a békacomb összerándult, ha egy másik fémmel a gerincvelőhöz értek. Még erősebb volt ez a hatás, ha egy dörzselektromos géppel szikrát keltettek, s a béka egy földelt asztallapon feküdt...

Marx György

Marx György

Az igazán nagy formátumú tudósokat a közvélemény nem elsősorban szűkebb kutatási tevékenységük, sokkal inkább közéleti szerepük alapján ismeri meg. Marx György igazán ilyen tudósként élt köztünk. Nagyon sokan ismerték, akik vajmi keveset tudtak arról, hogy valójában mi a kutatási területe. Az átlagember nem az erőterek kvantumelmélete vagy a kozmikus meteorológia terén elért jelentős nemzetközi tudományos eredményei, a róla elnevezett egyik csillag kapcsán ismerte, hanem azért, mert közérthetően és magával ragadóan tudott szólni a 20. század utolsó évtizedeinek világproblémáiról, a tudósok felelősségéről, a globalizáció veszélyeiről. Sokak számára a hatvanas évek közepén megjelent Gyorsuló idő című esszéje villantotta fel először azt, hogy az emberiség egy más korszakba érkezett, amelyben felgyorsult az élet, amelyben egységnyi idő alatt lényegesen több történik, mint akár egy évszázaddal korábban. Ebben a sokat idézett tanulmányában fogalmazódtak meg először az oktatás jelentőségével, megváltozott szerepével kapcsolatos gondolatai. Marx György írta le talán először, hogy az ismeretek felezési ideje, azaz elavulása exponenciálisan gyorsul, épp ezért az iskolának, az oktatásnak nem a lezárt tudás átadására, hanem az ismeretek megújításának képességére kell törekednie...

Michael Faraday

Michael Faraday

Angol fizikus és kémikus. A fizikatörténet egyik legnagyobb kísérletezője, talán csak Rutherford (Új-Zélandi származású angol fizikus.) hasonlítható hozzá. Könyvkötő inas volt, majd Davy (Angol kémikus és fizikus.) laboránsa, titkára. Első munkái (1816-tól) a kémia területén mutatkoztak meg: majdnem az összes gázt cseppfolyósította. Ő állított elő először kőolajkátrányból benzolt (1825). Technológiai problémákkal is foglalkozott: rozsdamentes acél, különleges optikai tulajdonságú üvegek előállítása. 1820 után kezdett el intenzíven foglalkozni a villamos jelenségekkel. Miután megfigyeléseket végzett arra vonatkozóan, hogyan viselkedik a mágnes elektromos áram hatására, 1821-ben felfedezte az elektromotort. 1831-ben megállapította az elektromágneses indukció jelenségét, leírta az indukciós törvényt és az önindukciót, 1833-ban pedig az elektrolízis két alaptörvényét s a diamágnesességét. Nagy jelentőségű megállapításokat tett a diaelektrikumokra, a dia- és a paramágneses anyagokra vonatkozóan. Az ő felfedezéseit követően az indukciót a gyakorlatban alkalmazva különböző indukciós gépeket (dinamók, generátorok, transzformátorok) alakítottak ki. A Maxwell-féle elektromágneses fényelmélet kísérleti alapjait is Faraday kutatásai adták. 1843-ban kimutatta az elektromos töltés megmaradásának elvét... Forrás: Dunakanyar 2000 - Ki kicsoda a tudományban?

Neumann János

Neumann János

Neumann János a XX. század legnagyobb hatású matematikusa volt. A matematika majd minden ágában új eredményeket ért el, és új matematikai diszciplinákat hozott létre. A világ számára mégis a matematikán kívüli tevékenysége révén vált ismerté. Neve a Manhattan-projekttel és a modern elektronikus számítógéppel is összekapcsolódott. A Financial Times 1999. december 24-i számában a XX. század emberének deklarálta. Néhány napja ünnepeltük születésének 100. évfordulóját, és ez alkalom tudományos örökségének áttekintésére. Neumann János 1903. december 28-án született egy bankár család legidősebb fiaként Budapesten. A tágabb értelemben vett család a mai Bajcsy-Zsilinszky út, akkor Váci körút, 62. szám alatti épület öt különálló lakását lakta. Neumann János kiváló képességei már gyerekkorában megnyilvánultak. Egy több helyen is olvasható történet szerint, Jancsi hat éves korában nyolc jegyû számokat osztott fejben, és nagyszerû memóriával rendelkezett...

Nikola Tesla

Nikola Tesla

Nikola Teslában a háromfázisú villamos-energia rendszer feltalálóját és megvalósítóját tiszteljük, kétségkívül a második ipari forradalom egyik legzseniálisabb alakja volt. 1856-ban született Horvátországban egy szerb ortodox pap fiaként. Ausztriában és Csehországban tanult, de éppen Budapesten tartózkodott, amikor a forgó mágneses mező és az indukciós motor ideája megfogalmazódott benne. Párizsban az Edison társaságnak dolgozott, majd 1884-ben 28 éves korában áthajózott Amerikába. Amikor megérkezett 4 cent, néhány saját vers és egy repülő szerkezet terve volt a zsebében. A következő évben a Westinghouse cég feje megvásárolta Tesla háromfázisú dinamójának, transzformátorának és motorjának a szabadalmi jogát, és ezzel kezdetét vette a küzdelem Edison egyenáramú és Tesla-Westinghouse váltóáramú rendszere között. Ma már nehéz megérteni, hogyan védelmezhette egy olyan technikai zseni, mint Edison az egyenáramú rendszert a váltóáramúval szemben. A technika-történészek határozottan állítják, hogy ha beleilleszkedünk a kor műszaki ismeretkörébe és gondolkodásmódjába, Edison álláspontját nagyon is megalapozottnak kell tartanunk. A feszültség transzformálhatóságának a jelentőségével a veszteségek csökkentése érdekében ő is pontosan tisztában volt, de úgy gondolta, hogy ezt az egyenáramú rendszerben is meg lehet oldani...

Öveges József

Öveges József

1895. november 10-én született a Zala megyei Pákán. Korán elhunyt néptanító apjának családja kétszáz év óta tanítóskodott. Anyja négy gyermeket nevelt fel, Öveges a győri bencésekhez, majd a kecskeméti piaristákhoz járt gimnáziumba, 1912-ben lépett be a piarista rendbe. 1919-ben matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett a budapesti egyetemen, 1920-ban pappá szentelték, majd a piaristák gimnáziumaiban tanított Szegeden, Tatán, Vácott és a fővárosban. 1946-ban kilépett a rendből, egy évig a Közgazdasági Egyetem tanárképző intézetében meghívott, majd rendes fizikatanár lett. 1948-tól 1955-ös nyugdíjazásáig a Pedagógiai Főiskola tanszékvezető tanára volt. Első könyvét még Tatán írta 1929-ben, Időjóslás és időmeghatározás címmel, amelyre az előfizetőket neki kellett összegyűjtenie - akár Csokonai korában. Az 1950-es évek első felétől írásaival, könyveivel, rádió- és televíziós sorozataival megalapozta az új magyar természettudományos ismeretterjesztést. A bonyolult kísérleteket is oly egyszerűen magyarázta el, hogy a teljesen képzetlenek is megérthették. Számos kísérletét egyszerű eszközökkel, egy konyhaasztalon is el lehetett végezni. A kísérletező fizikatanítás, a népművelés és az erre irányuló módszerek és intézmények kiemelkedő szószólója volt, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatban (TIT) filmvetítéses előadásokat tartott...

Tuti menü