Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Fénytan képes leírás - Fizika.tlap.hu
részletek »

Fénytan - Fizika.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: fizika.tlap.hu » Fénytan
Keresés
Találatok száma - 4 db
A fény polarizációja

A fény polarizációja

Jól ismert, hogy a mechanikai hullámok esetén akkor beszélünk polarizált hullámról, ha a transzverzális hullámok rezgése egy jól meghatározható síkban zajlik le. A dipólsugárzással létrejött elektromágneses hullám (például rádióhullám) mindig polarizált, vagyis a hullámban rezgő. E vektorok mindenütt párhuzamos egyenesek mentén rezegnek. A polarizáció jelenségei: a polarizátor csak a függőleges rezgéseket engedi tovább, a második, optikailag aktív szűrő pedig elforgatja a rezgés síkját. Mivel a természetes fény sok atom spontán, rendezetlen hullámkibocsátásának eredménye - noha az egyetlen atom által kisugárzott hullám szintén polarizált -, benne egyenlő mértékben találhatók minden irányban rezgő E és B vektorok. A kettős törés és a polarizáció: A fény polarizációjával kapcsolatos első leírás Erasmus Bartholinus dán professzor nevéhez fűződik. Ő kereskedőktől kapott egy átlátszó kristályt, úgynevezett izlandi pátot (mészpátot), amelyen keresztülnézve meglepve tapasztalta, hogy a tárgyaknak kettős képe látszik. A kristályba belépő fény két sugárra bomlik, amelyek közül az egyik, az úgynevezett rendes vagy ordinárius sugár szabály szerint követi a törés törvényét, a másik, a rendellenes vagy extraordinárius sugár azonban nem...

A fényelhajlás optikai rácson, fény hullámhosszának meghatározása

A fényelhajlás optikai rácson, fény hullámhosszának meghatározása

A mérés elvi alapja: A rácsra vetített nyaláb a réseken elhajlik. Az elhajló sugarak olyan irányokban adnak (fő)maximumot, amelyek felé útkülönbségük a hullámhossz egész számú többszörösével egyenlő. Hullámhosszúság-méréshez ismernünk kell a rácsállandót. Ezt vagy mikroszkóp alatt (okulármikrométer, objektívmikrométer használatával) határozzuk meg, vagy ismert hullámhosszúságú fény elhajlási kísérletének adataiból számoljuk vissza. Eszközök: Lézer, mm-beosztású mérőléc vagy mérőszalag, ismert rácsállandójú optikai rács, ernyő. A mérés menete: A fényforrás (lézer) elé, a fénysugarakra merőleges síkú (pl.: 150/mm) rácsot helyezünk. A fényelhajlás következtében, a képernyőn megjelenő, két pont távolságát (az egyenes fénysugár és elhajlott fénysugár távolságát) és a lézer és képernyő távolságát lemérjük, majd az eredményeket lejegyezzük. A rácsállandó és a két pont távolságából (tangens szögfüggvénnyel) meghatározható az egyenes- és az elhajlott fénysugár által bezárt szöget. A szög és a rácsállandó ismeretében pedig kiszámolható a fénysugár hullámhossza...

Fényinterferencia Fresnel-féle biprizmáva

Fényinterferencia Fresnel-féle biprizmáva

A Fresnel-féle biprizma egyetlen üvegből csiszolt kettős prizma. Lapjai közel 180°-os szöget zárnak be egymással. A kisebb (kb. 175°-os) lapszöggel készített prizmákat küvettába állítva használják. A küvettába töltött 9:1 arányú benzol-benzin keverék hatására a biprizma effektív lapszöge megnő. A keskeny R0 résből induló divergens nyaláb úgy törik meg a prizmán, mintha két fényforrásból (virtuális rések) indult volna (IX.3. ábra). A valódi R0, valamint a virtuális R1 és R2 hullámforrások közelítőleg egy síkban vannak. A koherens nyalábok interferenciája a közös (átfedési) tartományban jön létre. Az R0 rés maximálisan megengedett szélességét (y) - adott hullámhossz mellett - a koherencia-feltételben szereplő u nyílásszög szabja meg. A nyílásszög a prizma lapszögének növekedésével csökken...

Fizika magazin hírek
Sikerült a korábbinál pontosabban megmérni az elektron atomtömegét
Sikerült a korábbinál pontosabban... Német kutatóknak sikerült az eddiginél is pontosabban megmérniük az elektron atomtömegét. Az eredményekről a Nature című tudományos folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmányt értékelve Edmund Myers, a Floridai Állami Egyetem fizikusa úgy fogalmazott, hogy a mérések jelentős technikai előrelépést jelentenek, a kutatóknak ugyanis sikerült...
A CERN főigazgatója: a részecskefizika lenyűgözi az embereket
A CERN főigazgatója: a részecskefizika... Pietsch Judit, az MTI különtudósítója jelenti: A CERN-ben folyó tudományos...
Magyar tanulmány a kvantummemória használatának eredményeiről a Nature Nanotechnology folyóiratban
Magyar tanulmány a kvantummemória... A korábbi megoldásokhoz képest nagyságrendekkel megnövekedett a...
Fényvisszaverődés

Fényvisszaverődés

Ha fénysugár esik valamely izotrop közeg felületére, erről részben visszaverődik, részben pedig behatol a közegbe. Hogy a fényenergia hányadrésze hatol be a közegbe, és hányad része verődik vissza ennek felületéről, ez függ a közeg fénytörésétől, a beesési szögtől, a közeg felületének állapotától. A beeső sugárnak a beesési merőlegessel bezárt szögét beesési szögnek nevezzük. A beeső sugáron és a beesési merőlegesen át fektetett sík a beesés síkja. A visszaverődő sugárnak ugyancsak a beesési merőlegessel bezárt szöge a visszaverődési szög. A fényvisszaverődésre (reflexióra) a következő törvény érvényes: a visszavert sugár a beesési síkban van; a visszaverődési szög egyenlő a beesési szöggel.

Tuti menü