Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Elektromágnesesség és elektromosság képes leírás - Fizika.tlap.hu
részletek »

Elektromágnesesség és elektromosság - Fizika.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: fizika.tlap.hu » Elektromágnesesség és elektromosság
Keresés
Találatok száma - 18 db
A transzformátor

A transzformátor

A transzformátor egy villamos gép, amely két áramkör között, elektromágneses úton energiát közvetít. A két áramkör közül azt, ahonnan az energia érkezik, primer áramkörnek, vagy primer oldalnak nevezzük, a másik áramkör a szekunder áramkör vagy szekunder oldal. Mozgó alkatrészt nem tartalmaz. Működése során a transzformátor primer oldalán a váltakozó áram a nyitott vagy zárt vasmagban váltakozó mágneses fluxust kelt, ami a szekunder áramkörben feszültséget indukál. A szekunder oldalra villamos terhelést kapcsolva megindul a szekunder áram, és ezzel valósul meg az energiaátvitel. A működés alapfeltétele a primer oldali váltakozóáramú táplálás, mivel csak a változó mágneses fluxus képes a szekunder oldalon feszültséget kelteni. A működési alapelvekből adódik az is, hogy a két áramkörben a frekvencia azonos, míg a primer és szekunder oldali feszültségek aránya igen jó közelítéssel a megfelelő oldali tekercsek menetszámainak arányával egyezik meg. A transzformátorok hatásfoka a gyakorlatban is közel 100%, így a primer és szekunder oldali teljesítmények szinte megegyeznek. Ebből adódik, hogy a primer és szekunder oldali áramok aránya nagyon jó közelítéssel a menetszámáttétel reciprokával arányos...

Az elektromos megosztás

Az elektromos megosztás

Az ábrán egy töltés nélküli konzervdobozt látunk. Erős elektromos töltést lehet adni neki anélkül, hogy hozzáérnénk, a következőképpen: 1. Érjünk hozzá ujjunkkal a dobozhoz, és most közelítsünk oldalához jól megdörzsölt fésűvel tehát egy elektromos testtel. A fésű negatív elektromossága ujjunkon, át a földbe taszítja a dobozban levő szabad elektronok nagy részét - tehát a doboz pozitív elektromosságú lesz, a fésű mintegy megosztja a dobozban levő elektromosságot. Miközben a fésű még ott van a doboz mellett, vegyük el ujjunkat. Azután vegyük el a fésűt. A doboz erős pozitív elektromos töltést mutat. Ezt a jelenséget elektromos megosztásnak, influenciának nevezzük (influere latin szó = belefolyni, átfolyni). A doboz erős töltését igazolja a sztaniol lemez felemelkedése. Közelítsük a dobozhoz ujjunkat. Ujjunk és a doboz között szikra ugrik át. 2. Most már érthető, hogy miért vonzza a megdörzsölt fésű a papírszeletkét. A fésű megosztja a papírszeletben az elektromosságot. A szabad elektronokat messzebbre taszítja. A papírnak a fésűhöz közelebbi része pozitív elektromos lesz. A fésű és a papír ellenkező jelű elektromossága vonzza egymást...

Coulomb mozgástörvénye

Coulomb mozgástörvénye

Itt most valami más kerül a képbe. Megfigyelhettük, hogy mindeddig az elektromosság elmélete egészében kvalitatív volt. A kvantitatív jelleg most került be, elsősorban Coulomb-mal, aki hivatalos pozíciót töltött be egy intézményben, melyet Franciaország Nemzeti Fizikai Laboratóriumának lehetne nevezni. Ez az intézmény volt felelős az optikai műszerezésért, az iránytűk készítéséért, és más hasonló feladatokat is ellátott. Megbízták - ahogyan időről időre, mondjuk 200-300 évenként megbíztak egyeseket - az iránytű tökéletesítésével, bár az iránytűn Gilbert kora óta komolyabb változtatás nem történt. Az 1780-as évekről van szó ez esetben. Mindenki "fejlődő" lelkiállapotban volt, és Coulomb felfedezte, hogy senki sem tudja pontosan, miként is működik az iránytű, s hogy milyenek az ott ható erők. f Soha senki nem gondolt arra, hogy megmérje őket. Érdekes, hogy Coulomb eddigi tevékenysége egészen más területre esett, teljesen mechanikai jellegű volt. Mivel a haditengerészeti raktárak felügyelője volt, a kábelek, vasrudak és hasonló anyagok szilárdságát kellett mérnie. Az egyik mód, ahogyan mérnie kellett, csavarásból állt, a torziós szilárdságukat mérte. Ehhez olyan mérleget alkotott (Coulomb-féle csavarási mérleg), amely képes volt arra, amit valóban elvártak tőle, meg tudta mérni, mennyire csavarható meg egy vasrúd, mielőtt eltörne...

Fizika magazin hírek
Sikerült a korábbinál pontosabban megmérni az elektron atomtömegét
Sikerült a korábbinál pontosabban... Német kutatóknak sikerült az eddiginél is pontosabban megmérniük az elektron atomtömegét. Az eredményekről a Nature című tudományos folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmányt értékelve Edmund Myers, a Floridai Állami Egyetem fizikusa úgy fogalmazott, hogy a mérések jelentős technikai előrelépést jelentenek, a kutatóknak ugyanis sikerült...
A CERN főigazgatója: a részecskefizika lenyűgözi az embereket
A CERN főigazgatója: a részecskefizika... Pietsch Judit, az MTI különtudósítója jelenti: A CERN-ben folyó tudományos...
Magyar tanulmány a kvantummemória használatának eredményeiről a Nature Nanotechnology folyóiratban
Magyar tanulmány a kvantummemória... A korábbi megoldásokhoz képest nagyságrendekkel megnövekedett a...
Egyenáram

Egyenáram

A világon a legidősebb, 1901 óta folyamatosan égő villanykörtéjét livermori tűzoltóságon találhatjuk. 1901-ben szerelték fel. Túlélte a tűzoltóság 1937-es felújítását, bár akkor kb egy hétig lekapcsolták. 'Életének' első 75 évében közvetlenül a 110 V-os hálózatba volt kötve, majd rákötötték a tartalék generátoros áramkörre, ami áramkimaradás esetén is ad áramot. 1976-ban a kapitánysággal együtt költözött a 6-os számú tűzoltóságra, az East Avenou-ra, Livermoreba, Kaliforniában. Azóta egyébként 120 V-ról működik. A Guinness Rekordok könyvébe is bejegyezték, mint a legrégebben működő villanykörte. Saját honlapja van. Sőt mi több webkamerát is ráálítottak, hogy nyomon követhessük, hogy ég-e még az égő.

Elektrodinamika

Elektrodinamika

Az elektromosság és mágnesség története: Az elektromos és mágneses jelenségek már az ókorban is ismertek voltak, de valódi természetüket felismerni és tulajdonságaikat matematikai formába önteni csak az újkorban sikerült. Coulomb felfedezte az elektrosztatika alaptörvényét, Volta és Galvai az elektromos áramok jelenségét. A mágnességet már a középkorban Petrus Peregrinus kísérletileg vizsgálta, munkáját a Föld mágnességének vizsgálatával az újkorban William Gilbert folytatta. Oersted fedezte fel az elektromos és mágneses jelenségek kapcsolatát, Ampère az áramok kölcsönhatását, Faraday a mágneses indukciót. A koronát munkásságukra Maxwell a 19. század legnagyobb elméleti fizikusa tette fel az elektromágnesség egységes elméletének megalkotásával. Maxwell-egyenletek: Maxwell az Ampère-törvényt kiegészítette ai időben változó elektromos tér keltette mágneses térrel, és a további egységesítésként Coulomb elektrosztatikus potenciálja mintájára bevezette a vektorpotenciál fogalmát. Egyenleteivel megjósolta az elektromágneses hullámok létezését, amiket később Hertz fedezett fel. Mértékszabadság: A Maxwell-egyenletek elektromos és mágneses erőtereit származtathatjuk a skalárpotenciálból (elektrosztatikus potenciálból) és a vektorpotenciálból. Ezek a potenciálok azonban nem szigorúan meghatározott mennyiségek...

Elektromágneses indukció

Elektromágneses indukció

Az elektromágneses indukció elektromágneses kölcsönhatás, mely során egy vezetőben villamos feszültség keletkezik. Felfedezése Michael Faraday nevéhez fűződik (1831). Az elektromágneses indukció jelenségét két csoportra oszthatjuk: Mozgási indukció és Nyugalmi indukció. A mozgási indukció során vagy a mágneses mező, vagy a vezető, vagy mind a kettő mozog egymáshoz viszonyítva. Leggyakoribb mozgásforma a forgómozgás (generátor elv), de előfordul a haladó mozgással létrehozott elektomágneses indukció is (általában -de nem csak- szemléltető eszközök esetében alkalmazzák). Nyugalmi indukció: A nyugalmi indukció során sem a vezető, sem a mágneses mező nem mozog. Ebben az esetben az indukciót az időben változó fluxus hozza létre. A nyugalmi indukció során keletkezett feszültség nagysága egymenetes tekercs (vezető) esetén: Ui = dΦ / dt. Ha 'N' menetű tekercsre vonatkoztatjuk, akkor: Ui = N * dΦ / dt. Indukált feszültség Indukált feszültségről beszélünk akkor, ha egy vezetőben -tekercsben- az elektromágneses indukció hatására jön létre feszültség. Ez a feszültség mint neve is mutatja - előállítása szempontjából - nem azonos a galvánelemek, akkumulátorok által szolgáltatott - vegyi energiának villamos energiává történő átalakítása során nyert - feszültséggel...

Elektromágneses rezgések és hullámok

Elektromágneses rezgések és hullámok

125 év nem hosszú idő az emberiség történetében. Ha azonban arra gondolunk, hogy ennyi idő telt el a francia forradalom és az első világháború kitörése között és elcsodálkozunk azon, hogy mennyit fejlődött a tudomány és a technika ezen idő alatt, a 125 év bizony hosszúnak tűnik. 1792-ben Claude Chappe francia feltaláló mutatta be a francia nemzetgyűlésnek az első karjelzős távírót. A találmányt elfogadták, 70 km hosszú vonalat létesítettek, összesen 22 állomással. Egy-egy állomáson levő torony tetején karokkal felszerelt hosszú rúd állt. A karokat a toronyszobából zsinórokkal mozgatták, a jeleket a szomszéd állomásról távcsővel figyelték. A karok különböző kombinációjából 196 féle jelet lehetett adni. Németországban 1794-ben nyitották meg az első Chappe-távíróvonalat, Angliában Londont a kikötőkkel kötötték össze ilyen rendszerű távíróval. 125 évvel később, 1917-ben pedig már csupán New York közelében mintegy 500 amatőr rádióállomás működött, s akkor már több mint 15 éve megvalósult a rádióhullámokkal közvetített távíróösszeköttetés Európa és Amerika között, az Atlanti óceán felett. Az elektromágneses hullámok felfedezése, a tudományos elmélet kialakulása párhuzamosan haladt a távközlés technikájának fejlődésével...

Elektromos áram

Elektromos áram

Az elektromos áram (vagy régies, a műszaki életben használt nevén villamos áram) a töltéssel rendelkező részecskék áramlása. Lényegében minden rendezett töltésmozgást elektromos áramnak nevezünk, de mégis különbséget teszünk a fémekben az elektronok által létrehozott konduktív áram és a folyadékokban, gázokban szabad töltéshordozók (ionok) mozgása során létrejövő konvektív áram között. Elektromos áramerősség: Az áram mennyiségi jellemzésére az áramerősség nevű fizikai SI-alapegységet használjuk. Definíció szerint áramerősségen az áramvezető keresztmetszetén időegység alatt áthaladó töltés nagyságát értjük. Jele: I, általában ill. egyenfeszültség estén vagy i váltakozófeszültség esetén, de az i jelentheti az egyenáramú összetevő leválasztása után maradó váltóáramú összetevőt is. Mértékegysége az amper, melynek jele A, André-Marie Ampère francia fizikus tiszteletére...

Elektromos ellenállás

Elektromos ellenállás

Az elektromos ellenállás mértéke azt jelzi, hogy az elektromos térnek mekkora munkát kell végeznie, amíg egységnyi elektront átáramoltat egy adott tárgyon. Az egyenáramú ellenállás azért keletkezik, mert a töltést hordozó részecskék ütköznek az adott anyag atomjaival. Elektromos ellenállás szempontjából az anyagokat vezető, félvezető és szigetelő kategóriákra osztjuk. Az elektronikai boltokban előregyártott, megfelelő méretű és teljesítményű áramkörökbe ültethető ellenállások vásárolhatók. Az ellenállás jele R, mértékegysége az ohm (Ω), melyet Georg Ohm tiszteletére neveztek el. Ő állapította meg először, hogy egy adott anyagon átfolyó áram a feszültséggel egyenesen arányos. Vezetés: Az ellenállás reciprokát elektromos vezetésnek nevezzük. Jele: G. Mértékegysége a siemens. Jele: S. (Ernst Werner von Siemens tiszteletére). A technikai irodalomban elterjedt a mho jelölés is (ohm megfordítva). Hőmérsékletfüggés: A hőmérséklet növekedésével a fémes vezetők fajlagos ellenállás általában növekszik. A félvezetők ellenállása viszont melegítésre csökken. Fajlagos ellenállás: Ha egy tárgy két pontjára feszültséget vezetünk, akkor az átfolyó áram mértéke általában jól jellemzi az adott tárgy anyagát. Fajlagos ellenállásnak nevezzük egy méter hosszúságú és 1 m2 keresztmetszetű, szobahőmérsékletű, tömör, szennyezésmentes anyagon mért elektromos ellenállást...

Hirdetés
Elektromos mező

Elektromos mező

Az elektromágneses jelenségeket két csoportba szokás sorolni. Az első csoportba az elektromos, a másodikba a mágneses jelenségek tartoznak. Ennek megfelelően elektromos és mágneses tereket lehet elképzelni. Az elektromos tér erőhatást gyakorol a nyugvó és mozgó töltésekre, úgy, hogy ettől a mozgó töltések kinetikus energiája megváltozik. Az elektromos teret az erőhatás nagyságával lehet jellemezni. Ha a jelenségeket csak vákuumban vizsgálnánk, akkor az elektromos térerő a tér tetszőleges pontjában meghatározható lenne. A valóságos fizikai közegek megváltoztatják a térerősséget. Ezért az E vektortér helyett olyan D vektorteret kell elképzelni, mely figyelembe veszi a közeg dielektromos állandóját is. A valóságos dielektrikumok esetében azt szokás megadni, hogy hányszorosára növeli az adott anyag a térerőt a vákuumhoz képest. Ez a relatív dielektromos állandó. Például az üvegszálas nyáklemez 2.5 szeresére növeli a térerőt a vákuumhoz képest. Ha feltételezzük, hogy változni kezd valamilyen térben az elektromos térerősség, akkor a töltéshordozók áramlásában is változás keletkezik. Ez mágneses jelenségeket okoz. Vagyis az elektromos tér változása mágneses tér változást is eredményez. Ha az elektromos és mágneses tér is változik, elektromágneses térről beszélünk...

Elektromos munka és teljesítmény

Elektromos munka és teljesítmény

Áram hatására a különböző anyagú és minőségű vezetők különböző mértékben melegszenek. Azonos keresztmetszetű és hosszúságú vezetők esetén a legnagyobb fajlagos ellenállású drót melegszik jobban. Az elektromos áram hőt termel, amelynek nagysága a fogyasztó adataitól is függ. Ez a Joule-féle hő. Ha leírjuk a munkavégzést, amelyet az elektromos tér végez A-B pont között, miközben Q töltés halad át t idő alatt: W = UAB Q. [...] Tapasztalatok azt igazoljál, hogy egy nem ideális telepből kivehető teljesítmény a külső ellenállás függvényében akkor maximális, ha Rb = Rk. Azt mondhatjuk, hogy akkor vehetünk ki egy telepből maximális teljesítményt, ha a külső és a belső ellenállás megegyezik, vagyis illesztve vannak. Minden más (kisebb) teljesítményértékhez két Rk érték tartozik. Érdekes, hogy bármely összetartozó Rk értékpár mértani közepe a belső ellenállást adja meg...

Elektromos töltések, térerősség, potenciál a vezetőn

Elektromos töltések, térerősség, potenciál a vezetőn

Mindkét oldalán papírlovasokat tartalmazó, szigetelőnyéllel ellátott fémhálót töltsünk fel szalaggenerátorról! Ha a hálót meghajlítjuk, a papírlovasok csak a domború oldalon jeleznek töltést. A belső, homorú oldalon viszont nem térnek ki. Ha a hálót áthajlítjuk úgy, hogy a külső és belső oldal felcserélődjön, ismét csak a külső oldalon tapasztalunk feltöltődést...

Elektrosztatika

Elektrosztatika

Elektromos állapot létrehozása: A műszálas ruha levetésekor gyakran pattogásokat hallunk, sötétben még kis szikrákat is látunk. Az egymáshoz súrlódó műszálas és pamut ruhadarabok összetapadnak, vonzzák egymást. Ha egy műanyag rudat szőrmével vagy papír zsebkendővel megdörzsölünk, akkor a közelében lévő apró, könnyű tárgyak elmozdulnak. Dörzsöléskor a műanyagrúd elektromos állapotba kerül. Hasonló jelenséget tapasztalunk, ha üvegrudat bőrrel dörzsölünk meg. Bármilyen anyagú test elektromos állapotba hozható, ha a sajátjától különböző anyagú testtel érintkezik. Kétféle elektromos állapotot különböztetünk meg. Az egyik a pozitív, a másik a negatív. Kétféle elektromos töltés létezésének kimutatása: Készíts vászonból olyan tokot, amelybe megdörzsölt üvegrudat vagy szívószálat helyezhetsz! Cérnaszál segítségével függeszd fel egy állványra! - Helyezz a tokba selyemmel megdörzsölt szívószálat! Egy másik megdörzsölt szívószállal közelíts hozzá! Figyeld meg a kölcsönhatást! - Közelíts a tokban lévő szívószálhoz a selyemmel! Mit tapasztalsz most? - Helyezz a tokba bőrrel megdörzsölt üvegrudat! Egy másik megdörzsölt üvegrudat közelíts hozzá! Figyeld meg a kölcsönhatást! - Közelíts a tokban lévő üvegrúdhoz bőrrel! Mit tapasztalsz most? - Közelíts a tokban lévő bőrrel megdörzsölt üvegrúdhoz selyemmel megdörzsölt szívószállal!

Fogyasztók kapcsolása

Fogyasztók kapcsolása

Soros kapcsolás: A soros kapcsolás aktív kétpólusok, pl. generátorok, vagy passzív kétpólusok, pl. ellenállások egymás utáni kapcsolása. Zárt áramkörben minden ellenálláson azonos áram folyik, ha az áramkörben nincs elágazás. Soros kapcsolás esetén az áramkörben az áramerősség mindenhol azonos értékű. [...] Párhuzamos kapcsolás: Párhuzamos kapcsolás esetén a fogyasztók és generátorok megfelelő csatlakozóit egymással összekötjük. Ilyenkor minden párhuzamosan kapcsolt kétpóluson azonos a feszültség. Minden kétpólust egymástól függetlenül lehet az áramkörbe kapcsolni vagy onnan kikapcsolni. Párhuzamos kapcsolás esetén minden kétpóluson ugyanakkora a feszültség. Párhuzamos kapcsolás esetén a teljes áram egyenlő a részáramok összegével. A párhuzamosan kapcsolt áramkörre teljesül az 1. Kirchhoff törvény. [...] Vegyes kapcsolás: Az olyan áramköröket, amelyekben a fogyasztók egy részét sorosan, más részét párhuzamosan kapcsoljuk egymással, vegyes kapcsolásnak nevezzük. A vegyes kapcsolás a legegyszerűbb esetben három ellenállásból áll. Három ellenállásból kétféle módon lehet vegyes kapcsolást összeállítani...

Kondenzátor

Kondenzátor

Az elektromos töltés tárolására készített technikai eszközöket kondenzátornak (régies nevén sűrítő-nek) nevezzük. Minden kondenzátor legalább két párhuzamos vezető anyagból (fegyverzet), és a közöttük lévő szigetelő anyagból (dielektrikum) áll. Az első kondenzátor a leydeni palack volt, amelyet Pieter van Musschenbroek készített 1746-ban a leydeni egyetemen. A kapacitás a kondenzátor legfontosabb jellemzője. Minden test alkalmas töltések befogadására, tárolására; ezt nevezzük idegen szóval kapacitásnak, C-vel jelöljük (capacitor). A kapacitás definíció szerint: a kondenzátorban felhalmozódott töltések és az ezek által létrehozott feszültség hányadosa. A kapacitás jellemző az adott rendszerre. Főként annak szerkezeti kialakításától, és a benne található dielektrikumtól függ, illetve kisebb mértékben a saját feszültségétől, töltésétől. Ha ez a függés jellemzővé válik, akkor nemlineáris kondenzátorról beszélünk. Bizonyos alkalmazásokban ezt a függést használják ki. Például ilyen a varicap dióda (bár ez valójában nem tipikus kondenzátor, de a működési elve szerint valóban egy dióda belsejében kialakult feszültségfüggő síkkondenzátorról van szó)...

Lenz-törvény

Lenz-törvény

Az indukált elektromos mező a zárt vezetőkörben olyan irányú áramot kelt, amelynek saját mágneses tere ellentétes irányú az őt keltő mágnesesfluxus-változás helyén annak irányával, vagyis akadályozza az őt keltő hatást.

Ohm törvénye

Ohm törvénye

Ohm törvénye kifejezi, hogy az elektromos vezetők zárt örében, melybe valamely elektromos forrás van beiktatva, a keringő elektromos áram ereje (intnezitása) egyenes arányban álla forrás által előidézett potencial-különbséggel és fordított arányban a vezetők összes ellenállásával. A törvény, melyet Ohm kisérleti úton fedezett felés későbben egy feltevésből kiindulva elméletileg is levezetett, kibővítését találta a Kirchhoff-féle két törvényben. Egyik egyszerübb és érdekes alkalmazását mutatja a galvánelemek különböző célra történő különböző kapcsolása. L. még Áramelágazás és Galvántelep.

Tuti menü