Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Mechanika képes leírás - Fizika.tlap.hu
részletek »

Mechanika - Fizika.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: fizika.tlap.hu » Mechanika
Keresés
Találatok száma - 11 db
A mozgási és helyzeti energia, az energia-megmaradás törvénye

A mozgási és helyzeti energia, az energia-megmaradás törvénye

A mozgási és helyzeti energia, az energia-megmaradás törvénye: A munkavégző képességet energiának nevezzük. Ha ez a képesség a mozgásból adódik, mozgási vagy kinetikus energiáról beszélünk. A mozgási energia mértéke egyenlő az erő és az út szorzatával. Minden felemelt tárgynak van munkavégző képessége, helyzeti energiája. Ez a helyzeti energia egyenlő azzal a munkával, amit akkor végzünk a gravitációs erő ellenében, amikor a testet az adott szintre felemeljük. A helyzeti energia mértéke egyenlő a test tömegének, a gravitációs gyorsulásnak és a magasságnak a szorzatával. Az energia-megmaradás törvénye igen fontos: energia nem vész el, csak átalakul. Rugalmasság: Az anyagokat három csoportba szoktuk osztani halmazállapotuk szerint. Vannak testek, melyek alakja és térfogata aránylag nehezen változtatható meg, ezek a szilárd anyagok. A szilárd anyagok térfogata gyakorlatilag állandó. A folyékony anyagok térfogata szintén állandó, alakjuk viszont könnyen változik, attól függően, hogy milyen edénybe tesszük őket. A folyadékok térfogata állandó, de alakja nem. A légnemű anyagoknak sem az alakja, sem a térfogata nem állandó. A szilárd anyagok egy részénél az alakváltoztató erő megszűnte után a test rövid idő alatt visszanyeri eredeti alakját, ilyenkor rugalmas alakváltoztatásról beszélünk, minden egyéb esetben az alakváltoztatás rugalmatlan...

Arkhimédész törvénye

Arkhimédész törvénye

A. Legtöbb szertárban megtalálható egy üres- és egy abba pontosan beleillő tömör hengerből álló, ún. 'arkhimédészi hengerpár'. Akasszuk a hengereket rugós erőmérőre, és jelöljük meg az erőmérő állását, majd merítsük vízbe az alul elhelyezkedő tömör hengert! Az erőmérő kisebb erőt jelez. Töltsük fel ezután vízzel a felső üres hengert, ügyelve arra, hogy közben továbbra is csak az alsó tömör henger merüljön a vízbe! Mire a henger csordultig telik, az erőmérő ismét az eredeti értéket mutatja. Következésképpen a tömör hengerre valóban a kiszorított víz súlyával egyenlő felhajtóerő hat. B. A kísérlet karos mérleggel elvégezhető változata a következő. A mérleg egyik tányérjára tegyünk egy vízzel teli edényt, a másikra pedig a hengerpár üres tagját, és egyensúlyozzuk ki a mérleget! Bunsen állványról lógassunk ezután a vízbe tömör hengert! A mérleg a vizesedény felé billen. Az egyensúly visszaállítható, ha az üres hengert teletöltjük vízzel. A kísérletben a mérleg a folyadékba merülő hengerre ható felhajtóerő ellenerejét méri, így ez az elrendezés a hatás-ellenhatás törvényének illusztrálására is alkalmas...

Dinamika

Dinamika

Determinisztikus dinamikai rendszer: A rendszer kezdeti állapotából valamiféle szabállyal vagy utasítással, precízebben megfogalmazva: egy függvénnyel a rendszer egy később állapotát ki tudjuk számítani. Ha pontosan: determinisztikus dinamikai rendszer. (Ha csak bizonyos valószínűséggel: sztochasztikus dinamikai rendszer. A továbbiakban azonban csak a determinisztikus rendszerekkel óhajtunk foglalkozni). [...] Dinamikai rendszerek osztályozása a modell tárgya szerint: Fizikai, kémiai, biológiai, populációdinamikai, szociológiai, közgazdasági stb. dinamikai rendszerek. Osztályozás a dimamikai rendszer leírására használt matematikai eszköz szerint: Matematikai eszközök: közönséges és parciális differenciálegyenlet-rendszerek (ODE, PDE), leképezések (maps), sejtautomaták (cellular automata CA), csatolt leképezés rácsok (coupled map lattices CML) stb. Lineáris és nemlineáris: Bár a dinamikai rendszerek elmélete mind a lineáris, mind a nemlineáris rendszerekre vonatkozik az elméletre igazán a nem-lineáris esetben van szükség, ekkor jönnek elő igazán érdekes esetek. Ezért - különösen a kezedeti időkben (a múlt század hatvanas-nyolcvanas éveiben) Nem-lineáris dinamika néven is emlegették ezt a tudományágat...

Fizika magazin hírek
Sikerült a korábbinál pontosabban megmérni az elektron atomtömegét
Sikerült a korábbinál pontosabban... Német kutatóknak sikerült az eddiginél is pontosabban megmérniük az elektron atomtömegét. Az eredményekről a Nature című tudományos folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmányt értékelve Edmund Myers, a Floridai Állami Egyetem fizikusa úgy fogalmazott, hogy a mérések jelentős technikai előrelépést jelentenek, a kutatóknak ugyanis sikerült...
A CERN főigazgatója: a részecskefizika lenyűgözi az embereket
A CERN főigazgatója: a részecskefizika... Pietsch Judit, az MTI különtudósítója jelenti: A CERN-ben folyó tudományos...
Magyar tanulmány a kvantummemória használatának eredményeiről a Nature Nanotechnology folyóiratban
Magyar tanulmány a kvantummemória... A korábbi megoldásokhoz képest nagyságrendekkel megnövekedett a...
Egyenes vonalú egyenletes mozgás

Egyenes vonalú egyenletes mozgás

Az egyenletes mozgás vizsgálata Mikola-csővel: Töltsünk meg egy körülbelül 1 m hosszú, merev rúdra erősített, 8-10 mm átmérőjű, egyik végén zárt üvegcsövet színezett vízzel úgy, hogy eldugaszolás után körömnyi méretű levegőbuborék maradjon benne. Állítsuk a csövet ferdére oly módon, hogy a buborékos vége legyen lejjebb. Megfigyelhetjük, hogy állandó dőlésszögnél a buborék egyenletesen mozog a cső felső vége felé. A mozgás egyenletességéről például úgy győződhetünk meg, hogy egyenlő időközönként (metronóm ütésre) a tartórúdon krétával megjelöljük a buborék pillanatnyi helyzetét. A buborék sebessége függ a cső dőlésszögétől...

Egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás

Egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás

Ha a mozgás pályája egyenes és a sebességváltozás nagysága egyenesen arányos a közben eltelt idıvel. A mozgást végző test sebessége változik az időben. A sebességváltozás gyorsaságának mértékéül vezetjük be a gyorsulást.

Egyenletes körmozgás

Egyenletes körmozgás

Most leginkább az egyenletes körmozgást fogjuk megvizsgálni. Egyenletesnek nevezzük azt a körmozgást, aminek pályája kör, és a test által befutott ív egyenesen arányos a befutás idejével. Számtalan példa akad az életben erre is, leírnál néhányat? Földi viszonylatban könnyen találunk ilyet? Az egyenletes körmozgás dinamikája: Képzeljünki el egy teherautót, amely egyenes vonalú egyenletes mozgással halad előre, jeges platóján jó nagy ládával. Egy pillanatban letérítjük autónkat útjáról, és erőnek erejével körpályára állítjuk, egy kanyart próbál sofőrünk bevenni.Ekkor tehát irányának megváltoztatásához volt szükségünk erőre, szemben a korábbiakkal, amikor sebességének megváltoztatásához kellett. Gondolatban kössük ki a ládát egy kötéllel! Ha a kötél állása a teherautó által leírt kör közepe felé mutat, akkor marad egyensúlyban a platóhoz képest a láda. A ládát körpályára kényszerítő erő tehát a körpálya közepe felé mutat...

Folyadékok és gázok mechanikája

Folyadékok és gázok mechanikája

Fluid fázisú anyagok mechanikájával foglalkozó tudomány. A hidrosztatika és a hidrodinamika a nyugalomban lévő, illetve a mozgó folyadékok (bizonyos feltételeknek eleget tevő gázok) tudománya. Az aerodinamika a gázok, elsősorban a levegő áramlását vizsgálja. A folyadékokra és gázokra jellemző sűrűségük (tömeg per térfogat) és kompresszibilitásuk (összenyomhatóságuk), amely igen nagy a gázok, de lényegében nulla a folyadékok esetében. A folyadékok és gázok a bennük lévő tárgyakra nyomást gyakorolnak, amelynek nagysága adott mélységben független az iránytól. Súlytalanságban a folyadékok és gázok nyomása a tartály minden pontján azonos. A folyadékokba és gázokba merülő tárgyakra felhajtóerő hat. A viszkozitás az anyagnak az áramlással szembeni ellenállását, pontosabban a belső súrlódását méri. Az ideális folyadékok viszkozitása és kompresszibilitása nulla. A folyadékok és gázok nyomásával (különösen a légnyomással) kapcsolatos korai elméletek Evangelista Torricelli itáliai fizikus nevéhez fűződnek. Nyugvó folyadékokban és gázokban a rájuk gyakorolt nyomás minden irányban gyengítetlenül terjed és gyengítetlenül hat a tartály alakjától függetlenül annak falára is. Ez az úgynevezett Pascal-törvény (Blaise Pascal, francia matematikus mondta ki 1653-ban), amelyen a hidraulika alapul...

Kinematika

Kinematika

Mozgások vizsgálata elmozdulás-idő grafikon alapján: Egyenes vonalú mozgások (egyenletes, egyenletesen változó, rezgő, csillapodó rezgőmozgás, párhuzamos rezgések összetétele) egységes tárgyalásának egyik lehetséges módszere a kísérletileg felvett elmozdulás-idő-grafikonok kiértékelése. A kísérleti technika lényege, hogy a mozgás elmozdulás-idő-grafikonját magával a mozgó testtel rajzoltatjuk fel. Miközben a test függőleges egyenes mentén mozog, mögötte állandó, vízszintes irányú sebességgel papírszalagot mozgatunk: A testből folyamatosan fecskendezett festék nyomot hagy a mozgó háttérpapíron. Mivel a háttér mozgása egyenletes, elmozdulása az idővel arányos, a kirajzolódó görbe tehát a mozgás önkényes egységekben felvett elmozdulás-idő-grafikonja. A háttérpapír egyenletes mozgatása, két függőlegesen álló hengerre kifeszített végtelenített papírszalag (függőleges 'szállítószalag') futtatásával kényelmesen megoldható. A szalag az egyik tartóhengerre szerelt szíjtárcsa révén, változtatható fordulatszámú motorral hajtható meg. Az elektrosztatikus időregisztrálás elve és pontossága: Ha fémlemezre (célszerűen alumíniumlemezre) kénport szórunk, majd ecsettel egyenletesen széthordjuk rajta, az vékony szigetelőréteget alkot a lemez felületén (célszerű ezt eloxálással vagy vékony festékréteggel előre kialakítani)...

Mechanikai rezgések és hullámok

Mechanikai rezgések és hullámok

Rezgések: Rezgésről beszélünk általában akkor, ha valamilyen mennyiség az idő periódikus függvénye. A legegyszerűbb a harmonikus rezgés. Harmonikus rezgőmozgást végez egy test akkor, ha kitérése az idő szinuszos függvénye. Saját rezgés: a rugalmas testek rezgésbe jönnek, ha külső erő arra kényszeríti őket. Ha ez az erő csak rövid ideig hat, a test szabadrezgést végez, amelynek frekvenciáját, a sajátfrekvenciát, a test mechanikai tulajdonságai határozzák meg. A testek longitudinális és transzverzális rezgést végezhetnek. Longitudinális sajátrezgések esetén a kitérés a test egyik tengelye - a rezgési tengely - irányában történik. Eközben a tengely mentén nyomásváltozások keletkeznek. Azokat a helyeket, ahol nyomásváltozás nulla, nyomáscsomópontnak nevezzük. A nyomásduzzadóhelyeken a legnagyobbak a nyomásváltozások. Transzverzális sajátrezgés esetén a kitérés a test egyik tengelyére - a rezgés terjedésének irányára - merőleges. [...] Hullámok: A hullám térben és időben tovaterjedő rezgésállapot. A hullámok kiindulópontjától nagy távolságban a hullámfrontokat síknak tekinthetjük. Két azonos, szomszédos fázisú hely térbeli távolsága a hullámhossz. A longitudinális hullámok kitérése a terjedési iránnyal egybeesik. Longitudinális hullámok (hosszanti hullámok) a különböző közegekben, mint ritkulások és sűrűsödések lépnek fel...

Hirdetés
Mozgási energia

Mozgási energia

A mozgási energia (kinetikus energia) a mozgásban levő testek energiája. Egy test mozgási energiája egyenlő azzal a munkával, amit nyugalmi állapotból kell kifejtsen hogy elérje a kívánt sebességet és forgást. [...] A relativitáselmélet szerint egy test mozgási energiája tart a végtelenhez, ahogy a sebessége a fénysebesség fele közeledik és emiatt lehetetlen véges energiával fénysebességnél nagyobb sebességre gyorsítani egy testet. Ahol a gravitáció gyenge és a testek a fénysebesség töredékével mozognak (például a Földön mozgó testek), Newton képlete tökéletes megközelítése a relativisztikus mozgási energiának. A relativitáselméletben a kinetikus energia már nem skalár, hanem a Minkowski-tér egy elemének (egy négyesvektornak) egy komponense, ezért például Lorentz-transzformáció alkalmazása esetén megváltozhat az értéke. A hőmérséklet és a mozgási energia: A hőmérséklet az energia rendezetlen mozgásként tárolt formája. A hőmérséklet és az atomok, molekulák mozgása közti összefüggés a statisztikus mechanika tárgya. A hőátadás belső energia átadását jelenti. A hő és mechanikai munka kapcsolatát az energiamegmaradással a termodinamika első törvénye tartalmazza...

Newton törvényei

Newton törvényei

A Newton-törvények a klasszikus mechanika alaptörvényei. Newton I. törvénye a tehetetlenség törvénye. Ez kimondja, hogy minden test megtartja mozgásállapotát, azaz nyugalomban marad vagy az éppen meglevő sebességével egyenes vonalú, egyenletes mozgással halad egészen addig, amíg valamilyen erőhatás a testet mozgásállapotának megváltoztatására nem kényszeríti. Newton II. törvénye annak megállapítása, hogy egy test gyorsulása egyenesen arányos a testre ható erővel Newton III. törvénye az erő-ellenerő törvénye Eszerint két test kölcsönhatásakor mindkét test erővel hat a másikra, ezek az erők egyenlő nagyságúak és ellentétes irányúak. A két erőt erőnek és ellenerőnek nevezzük. Newton III. törvényének további elnevezései: erő-ellenerő törvénye, hatás-ellenhatás törvénye. Ezek a törvények egyértelműen rávilágítanak arra, hogy szemben az arisztotelészi felfogással, nem a mozgás fenntartásához, hanem a mozgásállapot megváltoztatásához van szükség erőhatásra...

Tuti menü