Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Atomfizika képes leírás - Fizika.tlap.hu
részletek »

Atomfizika - Fizika.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: fizika.tlap.hu » Atomfizika
Keresés
Találatok száma - 6 db
Atomenergia

Atomenergia

Cui prodest, - kinek használ? - hangzik a lényegre törő kérdés, amelynek megválaszolása különösen helyénvaló egy olyan átpolitizált téma esetében, mint az atomenergetika. A honlapon többek között olvashatunk a fúziós energiáról és reaktorról, az atommagról, a felezési időről és még sok egyéb atomenergiával kapcsolatos fogalomról.

Atomfizika

Atomfizika

A honlap témakörei: - Atomok. Honnan tudjuk, hogy az anyag részecskékből áll? - Az atommag világa - Fotonok, feladatok - Állóhullámok, feladatok - Lézer, feladatok - Atomok, feladatok - Könnyű magok, feladatok - Az anyag végső építőelemei? Feladatok - Radioaktivitás feladatok - Sugárvédelem, feladatok - Az atomenergia megítélése a fiatalok körében - Epizódok a nukleáris technika történetéből PPT - A Magyar Nukleáris Társaság 2007-es Szilárd Leó Díjának átvételekor tartott előadás PPT - A Magyar Nukleáris Társaság 2007-es Szilárd Leó Díjának átvételekor tartott előadás - Főiskolások záróvizsga tételei - Teller Ede Centenárium előadás PPT...

Az atom szerkezete

Az atom szerkezete

Avogadro törvénye: az azonos térfogatú, azonos hőmérsékletű és nyomású gázok azonos számú részecskét tartalmaznak. Az atom felépítése (Bohr-féle atommodell szerint): Az atommag pozitív töltésű, protonokból és neutronokból áll (a hidrogén atommagban csak proton van), az atom tömegének legnagyobb része itt található, mégis nagyon apró a teljes atommérethez képest (viszonyítás: ha az atom egy 100m sugarú kör, az atommag sugara 1mm). Az atommag körül keringenek az elektronok, csak meghatározott sugarú (energiaszintű) pályákon. A centripetális erőt az elektrosztatikus vonzás biztosítja. Ezek a pályák állóhullámokként írhatóak le. Ha egy elektron alacsonyabb szintű pályára ugrik, az energiakülönbség foton formájában sugárzódik ki. Magasabb pályára lépéshez viszont külső energiára van szükség...

Fizika magazin hírek
Sikerült a korábbinál pontosabban megmérni az elektron atomtömegét
Sikerült a korábbinál pontosabban... Német kutatóknak sikerült az eddiginél is pontosabban megmérniük az elektron atomtömegét. Az eredményekről a Nature című tudományos folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmányt értékelve Edmund Myers, a Floridai Állami Egyetem fizikusa úgy fogalmazott, hogy a mérések jelentős technikai előrelépést jelentenek, a kutatóknak ugyanis sikerült...
A CERN főigazgatója: a részecskefizika lenyűgözi az embereket
A CERN főigazgatója: a részecskefizika... Pietsch Judit, az MTI különtudósítója jelenti: A CERN-ben folyó tudományos...
Magyar tanulmány a kvantummemória használatának eredményeiről a Nature Nanotechnology folyóiratban
Magyar tanulmány a kvantummemória... A korábbi megoldásokhoz képest nagyságrendekkel megnövekedett a...
Az atomok tömegének meghatározása

Az atomok tömegének meghatározása

A jelen kiegészítés a "Semleges atomok elmélete" című dolgozatomhoz kapcsolódik. Mivel ez a munkám inkább elméleti jellegű, kikapcsolódásként itt az atomtömegek kísérleti meghatározásával foglalkozunk. Az atomi tömegek mérésének mindmáig legpontosabb eszköze a tömegspektrométer, melynek alapelvét már kb. 100 éve ismerik, de igazán a húszas, harmincas években fejlődött a gyakorlatban is használható eszközzé. Talán nem egészen köztudott, de az atomenergia felismerésében és magának az atombombának a megvalósításában központi szerepet játszott a tömegspektrométer. A tömegspektrometriás atomtömeg mérések eredményei és Einstein tömeg-energia képlete képezte alapját az atomenergia felszabadításának elvi lehetőségéhez. Az első atombombák elkészítéséhez (melyek ugyan sajnálatos "sikerek" voltak) nagy töménységű Urán-235-ös izotópra volt szükség, ennek leválasztásához a közönséges uránból szintén olyan berendezésekre volt szükség a kezdetekben, amelyek a tömegspektrométer elvén működtek. Ma már a tömegspektrométert a fizikai méréseken kívül nagyon elterjedten használják a kémiában, kémiai analízis és molekula-szerkezet kutatásban...

Radioaktivitás

Radioaktivitás

Becquerel különböző ásványokat vizsgált, amelyekről azt feltételezte, hogy ha fényhatásnak teszi ki őket, akkor azok utóvilágítást mutatnak. Először röntgensugárzásra gyanakodott, ezért - mivel az minden anyagon áthatol - fekete papírba csomagolva egy fiókba tette fotólemezei mellé. Azok természetesen megfeketedtek. Ez akkor is bekövetkezett, ha előzetesen nem világította meg az ásványokat. Ezért Becquerel 1896. március 5-én kijelentette, hogy az urántartalmú ásványok röntgensugárzást bocsátanak ki. Maria Sklodowska (Curie felesége) 1898. december 26-án az uránnál milliószor erősebben sugárzó anyagot választott ki. Ezt rádiumnak nevezte el (radius - sugár). Nem sokkal ezután egy másik anyagot is találtak, amely 5000-szer jobban sugárzott a rádiumnál. Ez a polónium nevet kapta (Lengyelország után). 1903-ban a sugárzás vizsgálata terén elért eredményeikért Nobel-díjat kaptak. Marie Curie nevezte el ezeket az anyagokat radioaktív anyagoknak, a jelenséget radioaktivitásnak, a sugárzást pedig radioaktív sugárzásnak. A radioaktív sugárzás vizsgálata céljából Curie-ék több mint egymillió tonna olcsó érchulladékot szereztek be egy osztrák uránfesték gyárból. Mindebből 0,1 g tiszta RaCl2-t sikerült kiválasztaniuk...

Természetes radioaktivitás és hatásai

Természetes radioaktivitás és hatásai

A radioaktivitás a nem stabil magú atomok (más néven: radioaktív) természetes úton való elbomlása. Ez a bomlás igen nagy energiájú ionizáló sugárzást kelt vagy nagy energiájú részecskéket bocsájt ki, ami az élő szövetet nagy mértékben képes roncsolni. Mivel maga a sugárzás nem érzékelhető, csak speciális, úgynevezett GM-számlálóval, ezért sokszor nevezik láthatatlan gyilkos kórnak. Jele a sárga háromszögbe zárt fekete színű, sugárzást jelképező körszeletek. Radioaktivitás felfedezése: A radioaktivitást Henry Becquerel (1852-1908) francia tudós fedezte fel 1896-ban, amiért 1903-ban megkapta a fizikai Nobel-díjat. Becquerel foszforeszkáló anyagokkal kísérletezett. Elmélete szerint a katódsugárcső fénye valamiképpen összefügg ezen fényt kibocsájtó anyagokkal. Különféle anyagokat burkolt be fekete papírba egy fényképlemezzel együtt és vizsgálta a lemez elfeketedését. Nem észlelt semmilyen reakciót, amíg nem próbálkozott az uránsókkal. Viszont az uránsó semmilyen foszforeszkáló tulajdonsággal nem rendelkezik, így a fényképlemezt szükségszerűen valami más feketítette meg. Tehát valamit kibocsájtott az uránsó, ami ezt a feketedést okozta. Becquerel vizsgálatai szerint ez e feketedés egyenesen arányos az urán koncentrációjával, tehát szükségszerűen az urán tulajdonsága. Ez lett a radioaktív sugárzás...

Tuti menü